Összetett lipid (egy zsírfajta), ami különösen állati eredetû táplálékokban található, és amelyet szervezetünk mindenekelõtt a májban állít elõ. A szervezetben az a feladata, hogy alapanyagként szolgáljon, többek között a nemi hormonok, az epesavak és a sejtmembrán szintéziséhez. A koleszterin az élet számára nélkülözhetetlen anyag. Amikor azonban megnövekszik a mennyisége a vérben, hajlamossá válik az artériák falába való beépülésre, megrongálva és szûkítve ezzel átmérõjét, ami érelmeszesedéshez vezethet. Ezért a magas koleszterinszint hajlamossá tehet a szívinfarktusra, artériás trombózisra, és a vastagbél vérellátási zavaraira.
LDL Koleszterin: (angolul: Low Density Lipoprotein). Az a koleszterin, amely az alacsony sûrûségû lipoproteinnel egyesülve kering a vérben a vér koleszterinszint 75%-át adja. Az LDL koleszterin kedvez az érelmeszesedés kialakulásának, és „rossz” vagy káros koleszterinnek nevezik.
HDL Koleszterin: (angolul: High Density Lipoprotein). Újabban kiderült, hogy ez a fajta koleszterin, amit közhasználatban „jó” koleszterinnek is hívnak, érelmeszesedést megelõzõ hatású. Minél magasabb a szintje a vérben, annál jobb.
Tanácsok a koleszterinszint csökkentésére:
- Ajánlatos a hús – különösen a sertéshús -, valamint belsõségek, felvágottak és pástétomok fogyasztásának csökkentése.
- Ne fogyasszunk háromnál több tojást hetente, ez nem vonatkozik a tojásfehérjére.
- Fõleg zsírmentes tejet, és tejterméket fogyasszunk, különösképpen kerüljük a tejszínt, a vajat és a zsíros sajtokat
- Csökkentsük az édesség, sütemény és cukrászati termékek fogyasztását.
- Növeljük a növényi rost fogyasztását, ami felszívja a bélben a koleszterin képzõdéséhez szükséges epesavakat.
- Használjunk olívaolajat magolajokkal (kukorica, búzacsíra, napraforgó, stb.) felváltva.